KÉPEK - még itt nincsenek azok a képek, amiket mi csináltunk (a leglényegesebbek, mert azokon vagyunk mi együtt Gigivel, stb)... november elején tudom őket feltölteni, mert nem tudtam digitális gépet vinni, így LilDash tekercses gépével fotóztunk.

Nos, akit csak maga a live érdekel (onnan hogy Gigi kijött a pulthoz), az görgessen lefelé, egészen a vonalig, onnantól csak a graz-i Gigi live részletei vannak kitaglalva.

Szóval a live előtt fantaliztunk a Westendben, én, LilDash, Cinelíze, Gida36, Zolino és Karesz. Együtt indultunk utána az indulás helyszínére.
Fél 4-kor találkoztunk ott Krisztivel a Blahán... Elmentünk egy netcaféba kinyomtatni a diszkó elérhetőségét, hogy könnyebben odataláljunk, aztán találkoztunk a sofőr bácsival. Elköszöntünk a többiektől, és elindultunk Kicsit aggódtam, hogy a sofőr nehogy egy bunkó izompacsirta legyen, egy 50 éves kocsival, ami fél úton Graz felé lerobban, ráadásul a sofőr megerőszakol minket és otthagy Ausztria közepén… De kellemesen csalódtam, egy 45 körüli szimpatikus csávó volt a sofőrünk egy Ford asszem Focussal…és még CD játszó is volt benne, úgyhogy már az úton buli volt
Szegény Kareszt is állandóan szívattuk…pl elneveztük Songokunak, mert tök hasonló a hajuk… Erre ő: Hallgassatok vagy hátraküldök egy KameHame-t Szóval az alaphangulat megvolt Útközben meg írtam Giginek sms-t hogy úton vagyunk Grazba, LilDash, Giagia és Nóra.
9 körül értünk Kremsbe…Akkor már kisminkelve, átöltözve. (Én egy laza világos farmerban voltam meg fehér spagettipántos felsőben, + nyakamban egy kis fórumvirág..)
A diszkót fél 10 körül találtuk meg. Becsempésztük az ásványvizet, beadtuk a ruhatárba a pulcsikat, és megcéloztuk azt a bizonyos lépcsőt, ahonnan kriszti beszámolója szerint csak egy karnyújtásnyira leszünk Gigitől. Közben volt Krisztivel egy kis kalandunk Kriszti, mivel ő is betegen jött, rosszul lett, és mondta h keressünk gyorsan egy WC-t… Láttunk egy WC feliratot, berontottunk gyorsan… sehol semmi csak sötétség. Az ajtó becsukódott…elindultunk egy kis fény felé, hogy hátha ott lesz a WC, de csak zárt ajtókat találtunk, és alig találtunk vissza az eredeti ajtóhoz, annyira sötét volt, aztán nem tudtuk kinyitni… de végül sikerült, de a sokktól Kriszti egyből jobban lett
Aztán repültünk is a DJ pulthoz.

_________________________________________________________________________________

A Dj pult a galériára vezető 2 lépcsősor között volt – így alóban 1 méterre sem voltunk a keverőpulttól… ha kinyújtottuk a kezünket, elértük a Dj-t. Fél 10-től valami eszméletlen gagyi osztrák Dj játszott, azt végigszenvedtük, és néztük az órát, hogy mikor lesz éjfél…
És kivételesen, Gigi nem késett…
Éjfélkor kijött…
Azt hiszem, számomra ez a legemlékezetesebb belépője Mi a bal oldali lépcsősoron álltunk, a bejárat pedig a jobb oldali felől volt. A keverőpult közvetlen alattunk. Szóval, Gigi velünk szembe jött be. Integettem neki, erre ő lerakta a táskáját, odajött hozzám, szinte átrángatott a korláton, s úgy megölelgetett meg megpuszilt…Hú nagyon aranyos volt! Viszont ezután döbbentem meg: Timiékhez nem ment oda! Mondom basszus, lehet hogy kezdeni kell neki és majd később lesz ideje kezet fogni meg ilyesmi… Erre, amikor a testőr megláttott minket Gigivel, odajött és beállt közém meg Krisztiék közé… Így én álltam Karesz mellett, mellettem a testőr (de akkora kigyúrt állat..) a testőr mellett meg Kriszti és Timi. Úgyhogy így szépen szét lettünk választva, hiába pofáztam a komának h ne ide álljon már, mert mi együtt vagyunk…úgyhogy ezután a komán keresztülordítva kommunikálhattunk csak :S Ez kicsit nagyon hülyén jött ki. A szett maga az szerintem profi volt, és nagyon jó volt ANNYIRA közelről nézni Gigit játszani… VISZONT megdöbbentőnek találtam, hogy soha még csak rá se nézett a közönsége!!! 8 live után még egyszer sem tapasztaltam ilyet!!! Ez nagyon nem tetszett.
Gigi különösen jól nézett ki: egy bő, oldalt hímzett farmer volt rajta, egy fehér, feszes ing elől a mellkasán 2 piros nonfiguratív mintával, a piros kalapja, csak strasszkőberakással… Plussz strasszköves fejhallgató kicsit csillogott a csávó, de eszméletlen jól nézett ki.. És a zenék amiket leadott… fú! Volt benne progresszív is meg melodikusabbak is, tavalyi szémok közül is és az új Cammino-sok közül is, a régi klasszikusok, még a Carillont is leadta… meg volt pár új szám is amit sosem hallottam. Nagyon jó szett volt a zene szempontjából, de ahogy viselkedett, az nagyon nem tetszett. Amin végképp felháborodtam, az az volt, hogy, mikor Gigi épp egy lassú számot játszott, a Michael Jackson-szám feldolgozását...valahogy úgy fordult hogy épp rámnézett, én meg felé nyújtottam a kezem és megfogta... csodáa pillanat volt.Utána... Húztam arrafelé a kezét, amerre Timi meg Kriszti keze volt, hogy fogja meg az övékét is, amig „ráér” erre képzeljétek, elhúzta a kezét!!! Hogy lehetett ilyen?? Annyira rosszul esett nekem is, hát még akkor Timiéknek!!!
Az volt az egyedüli vigasz, hogy megbeszéltem a közénk állt testőrrel, hogy a szett után bemehetünk az öltözőbe, mert látta hogy ismerem Gigit. Amint Gigi lekeverte az utolsó számot és visszaállt a kövér DJ, odamentünk, ahol Gigi bejött, és automata mentünk utána, mert a testőr megígérte. Aztán végül mégis visszafogott minket, azt mondta, hogy előbb átöltözik Gigi aztán majd jöhetünk. Vártunk, közben odajött egy másik diszkós dolgozó aki tanúja volt az esetnek és nagyon rendes volt, mert megmondta hogy Gigi nem öltözik át hanem egyből hazamegy, úgyhogy ha el akarjuk csípni, akkor menjünk ki a legközelebbi vészkijáraton. Mi 4-en, én elől, rohantunk mint az őrült, megláttuk a vészkijárat feliratot, és gondolkozás nélkül kimentünk rajta. Na itt lepődtünk meg: egy labirintusban találtuk magunkat ami a diszkó alatt volt! És még véletlen sem arra vezetett, amerre Gigi ment, és a kijátartot sem találtunk.. Fél perc gondolkodás után visszafordultunk: az ajtó zárva volt. Komolyan mint egy akciófilmben! Erre elkezdtünk dübögni s kiengedtek minket, Timi mint az őrült rohant előre, nem is láttam h merre ment, csak sejtettem, hogy a hivatalos kijárat felé… Kinn az utcán meg eltűnt. Egyszer csak hallom, ordít Timi: NÓÓÓRI NÓÓRI ELMENTEK !!! –Timi jött vissza hozzánk. Erre láttam, hogy megy el a mikrobusz Timi mögött, gyorsan leintettem és meg is álltak!!! Odarohantunk mind a kocsihoz, mondtam Giginek h jöjjön ki. Timi meg Kriszti beadták neki az ajándékaikat (kis arcos virág meg macskanyelv meg olasz verseskönyv), Gigi kérdezte: Nekem? Souvenir? Nekem? De hát miért? Timivel meg benyögtük, hogy azért, mert nagyon nagy voltál! Erre Gigi: Tudom, mindig az vagyok
Aztán kérdezte Timi hogy csináljunk fotót. Akkor végül is Gigi kiszállt, odajött hozzám és megölelgetett meg megpuszilgatott. Én meg akkor még pihegtem a sok rohanástól, és úgy beszéltem Gigivel, ő meg csúfolt, elkezdett utánozni h ah-ah-ah… (nem is emlékszem mit mondtam már neki)
Kriszti meg kérdezte Gigi-t, hogy ránk nem is emlékszel? Gigi erre: De, de… Lil-Dash és Giáqualcosa… Erre Kriszti: Giagia, de amúgy Krisztinának hívnak.
Gigi Timinek: Téged hogy is hívnak? Timi: Tímea. Gigi: EEH?? (nem értette) Aztán mondta hogy maradjanak a Lil-nél Szegény Timi amúgy is olyan ideges volt, úgy dadogott mint állat de én se voltam különb, bakit bakira, de mindegy Utána bemutattuk Kareszt, mondtam Giginek h ott volt velünk Bressanone-ban. Odaadtam Giginek Karesz demo CD-jét, mondtam neki hogy demo cd és a Karesz számai vannak rajta és szeretnénk ha meghallgatná és véleményezné. Elvette és megköszönte és kezet fogott Karesszal. Utána Timi odaadta Giginek a kazettáit meg a CD-ket, hogy írja alá, de Giginél nem volt toll, aztán a staffból szereztek neki, és aláírta. Nálam meg csak az a buliban kapott Gigis szórólap volt, azt adtam naki oda h írja alá. Gigi rámnéz, megfogja a vállamat: és a te CD-d hol van?? Mondom a kocsiban, de messze van, nem akarok értemenni… Erre Gigi: Miért hol hagytátok a kocsit, Linzben? Mondom neeem majd máskor azt is jó? Most ezt. Aláírta nekem is meg Karesznak is a bulis szórót, aztán jöttek a képek. Először csináltunk egy csoportképet, azt tudom h jobb oldalamon Gigi ölelt, a balon meg Karesz… Gigi bal oldalán voltunk, Gigi jobb oldalán meg Timi és Kriszti. Na végül is meglett a csoportkép, utána csináltunk egyesével is képeket. Mikor Gigi velem csinálta a képet, olyan szemét volt! Leguggolt, hogy olyan magas legyen mint én! És úgy csináltuk meg a fotót. Utána mondtam neki, hogy „Olyan gonosz vagy!” Erre Gigi: „Én? Veled? Soha!”
Néhányszor úgy megzavarodtam mert tudom hogy Gigi nem egy nagy angolos, és ezért olaszul szóltam hozzá, olaszul beszéltem neki. Gigi rám néz: Nem is tudtam, hogy beszélsz olaszul! Mondom, hát, fogjuk rá. Gigi: Na, ügyes vagy! Ja meg Timit is megdicsérte h tök jól beszél, de azért néha hozzá is angolul szólt.. Azért ez kicsit zavaró volt mert nem tudtam h akkor erre most olaszul válaszoljak vagy angolul? Na mindegy azért tök jól megértettük egymást… Aztán elkezdtünk búcsúzkodni, közben kérdeztem tőle, hogy felhívta-e a koma a magyar diszkótól, mondta, hogy ő nem tudja, mi folyik az irodában, neki már csak a kész dolgokat mondják, de ügyeskedjek csak, ő szívesen jön A nagy beszélgetésben 3x búcsúztunk el egymástól Aztán beült a kocsiba, de azért még lehúzta az üveget és jól megszorongatta a kezünket, jó utat kívántam neki, és elindultunk mi is.
Jajj közben odajött hozzánk egy osztrák srác, és kérdezte, hogy az a piros kalapos bácsi az apukánk, hogy úgy ölelgetett? Mondom nem, te állat, az a Dj… Kérdezte h ő Gigi D’Agostino??? Mondom IGEEEEEEEEEN !!! Erre a srác: nem az apukátok??? NEEEEEEEEEEEEEEEEEM !! Ekkora ökröt!!

De ezután még tartogatott a nap meglepetést. Általában úgy szokott lenni, hogy live után írok egy sms-t Giginek hogy köszönök mindent, aztán ő visszaír hogy ő is köszöni…
Ezzel szemben most induls után 10 perccel csörgött a telefonom. Rejtett szám. Felveszem.
-Szia Nóra, Gigi vagyok…
KÖPNI NYELNI NEM TUDTAM… aztán végül is kinyögtem, hogy „Szia Gigi, mondd”..de szerintem hallatszott a hangomon is, hogy nagyon meglepődtem.. na az arcomat látni kellett volna…
Gigi: Csak szeretném megköszönni, hogy eljöttél, nagyon jól esett és jó volt találkozni… Én: Gigi, én köszönöm, csodálatos volt ez az este, egyszerűen nem jutok szóhoz…
Gigi: Köszönöm… Üdvözlöm Lil-t és Giáqualcosát is, és köszönöm az ajándékokat…
Én: Jó, megmondom nekik…
Gigi: Hát akkor, jó utat hazafelé és vigyázzatok magatokra..
Én: Te is Gigi, és jó utat!

Utána Kriszti és Timi is írtak neki megköszönő sms-t és vissza is írt..így „elmúlt” a harag a bunkósága miatt…amit a pultnál levágott…
De végül is a végén olyan kedvesen videlkedett… Bár Krisztit ez sem tudta kárpótolni…
Nem tudom, hogy miért volt ilyen – senki mással nem kivételezett, csak velem és nem értem miért, nem ordítottam meg kalimpáltam h felhívjam a figyelmét, egyszerűen integettem és azonnal odajött, de az meg sem fordult a fejemben, hogy csak engem csókol körül :S És annak ellenére hogy nincs miért panaszkodnom, rosszul esett… nagyon rosszul. Szóval.. röviden ez a történet…


Persze arra, hogy Timi és Kriszti mit beszélgettek vele pontosan, arra nem emlékszem, majd ők elmondják az egészet, mi hogy volt az ő szemszögükből...